Most már a
harmadik kezelés után, azt írhatom, hogy Hála az Istenek, jól viselem a
kezelést. Eddig ezt nem mertem leírni, de most azt írom, hogy minden rendben
van.
Persze, azt hogy
mi van bennem, nem tudhatom. Majd a gépek megmutatják. Remélem, jól mutatják,
remélem jobb lesz a helyzet. De ki tudja…
Június végen kell
ott lennem Bécsben, akkor meglesznek a felülvizsgálatok, és remélem, akkor majd
többet tudok arról, hogy hatott-e a kezelés. Addig csak bízhatok abban, hogy
minden rendben van.
Most egy nagyon „hozzáértő”(és
itt most nem szeretném, hogy félreértsetek, de tényleg idézőjelbe kell tennem) rezidens orvosnő azt mondta, hogy meg 8 - 10 évet biztos élek. Én nagyon
mérges lettem arra, hogy mondhat ilyen. Nem hiszem el. Utólag tudatosítottam,
hogy ez nagyon jó jel. Hiszen, ezelőtt pár hónappal, arra vágytam, hogy valaki
ezt mondja. 8 év elég lett volna. Most
meg nem elég. Milyen önző is vagyok. És most igazam van. Nem szabad elég
legyen. Addig fel kell találniuk ennek a durva betegségnek az ellenszerét.
Nemcsak értem, mindenkiért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése